Már megint minden

Van egy olyan érzésem, hogy mostantól csak a kéthetente-írás fog működni. Nagyon nem visz rá a lélek minden egyes hétvégén. :D Az új családom még mindig nagyon ari, a host-tesómmal, Caroline-nal is jól kijövünk, úgyhogy minden rendben van. Mondjuk, apukával nem sokat fogok találkozni, másfél hete, hogy elutazott, és majd jövő vasárnap jön vissza.

Nahát, képzeljétek, szerdán volt úszóverseny, és ÚSZTAM! Éljeeeeeeeen! Végre, végülis csak három versenyről maradtam le (a hétből). Egész jól sikerült, ahhoz képest, hogy kezdő vagyok, 200 vegyesben legyőztem az egyik lányt a csapatból, aki már évek óta úszik. Nagyon boldog voltam. Meg nagyon fáradt. Ezek után a következő nap az edző kitalálta, hogy ússzunk időmérős sprinteket. Naná, szerintem ez nem nagyon sikerült jól. :D

Múlt vasárnap FADE próba volt, salsáztunk. Tök izgis, pár hét múlva fellépés. Szerintem a salsa nem lesz rossz, de a többi tánc elég gagyesz. De most erre mit mondjak, az egész a két „tanár” hibája. (Értsd: egy végzős, meg egy 11-es lány, akik nagyon jól tudnak ugyan táncolni, csak sajna nem annyira tudnak táncot tanítani.) Kb. meg se mondják, hogy mit kéne másképp csinálnunk a táncban, és állandóan azzal jönnek, hogy egy csomóan tudják a táncot a csoportban, kérdezzünk meg valakit. Kösz, még jó, hogy itt vagytok tanárnak. A salsát viszont a suli tánctanára tanítja, így az nyilván jobban megy.

A FADE próba után az első host mamimmal találkoztam, beautóztunk San Franciscóba, megnézni a Wicked c. musicalt (magyarul: A boszorkány). A helyszín San Francisco egyik látványossága, az Orpheum Theater volt, a darab pedig mostanság az egyik legnépszerűbb Broadway musical. New York és SF mellett Londonban és egy csomó amerikai nagyvárosban játsszák, és mindig telt házak előtt. (Itt a honlap.) A történet azt meséli el, hogy a Gonosz Nyugati Boszorkány (az Ozból) mitől és hogyan vált gonosszá. Nagyon tetszett, csodálatosan énekeltek, meg táncoltak. Imádtam, ahogy a történetet összekötötték az Oz a nagy varázsló történetével. Képzeljétek, kiderült benne, hogy A GONOSZ NYUGATI BOSZORKÁNY NEM IS GONOSZ. :D

A múlt hét elején örömhíreket kaptunk!! Az edzők a heti hét edzést visszaállították heti ötre edzésre. El sem tudom mondani, hogy ez milyen hihetetlen örömöt jelent számomra. Nem kell reggeli edzésre járnunk, csak ha kihagyunk egy délutánit. Hahh, majd hülye leszek kihagyni. :D

Pénteken nem volt suli, mivel elérkeztünk a harmadik negyed végéhez. A tanárok otthon dolgozhattak, és értékelést írhattak a diákokról, nekünk pedig szabadnapunk volt. Ez is mutatja, hogy mennyivel jobb diáknak lenni, mint tanárnak. Reggel tartottunk egy úszócsapat-reggelit az egyik srácnál a csapatból. Mmmmmmmmmmhhhhhhh! Volt amerikai palacsinta, amit mellesleg rühellek, csakhogy belesütöttek almát, amivel nagyon fini lett. Ezek mellett Andrew, aki félig francia, sütött francia palacsintát, ami kb. ugyanolyan, mint a magyar, csak egy picit más. Az otthoni jobb, de azért az is jó volt. :D A reggeli után mehettem be a suliba, hogy az évkönyvön dolgozzak, mivel határidő volt. Remélem jó lesz a végkifejlet, majd májusban meglátjuk. Este egy pár emberrel elmentünk vacsizni, majd megnéztük a két tavaszi színdarabot a suliban. Az egyik a Real Inspector Hound (Az igazi Bulldog Hadnagy), Tom Stoppard szatírája volt, ami tetszett ugyan, csak nem lehetett valami sokat érteni belőle. A színészek nagyon jók voltak, kettőt leszámítva, akik úgy hadartak, hogy az egész közönség elvesztette a fonalat. A második Peter Shaffertől a Black Comedy (Játék a sötétben) volt, ami viszont igazán nagyon-nagyon jó volt, szétröhögtük magunkat. Mindkettőben játszott egy srác, aki szerintem az este legjobbja volt. Az elsőben egy kiabálós-tolószékes volt tisztet alakított, tipikus nyugalmazott tábornokot, a másodikban pedig egy meleg pasit. Mind a kettőben hihetetlenül jól játszott, olyan sokat nevettünk.

Szombaton néhány osztálytársammal bementünk San Franciscóba. Sétálgattunk North Beachen, az olasz negyedben, éttermeztünk, aztán sütiztünk…nyamm! Felsétáltunk egy kilátóhoz, ahol már voltam egyszer, nagyon szép, látni a Golden Gate hidat, a Bay Bridge-t, az Alcatrazt, meg San Francisco belvárosát. Majd kiruccantunk még egy fél órára a tengerpartra, és labdáztunk. És szombat délutánra természetesen teljesen kihal a város, így másfél óránál nem is tartott tovább az út hazáig. :D